
Amennyiben a ház alapjának vízszigetelése hiányos, vagy hiányzik, a talajvíz a hajszálcsövesség elvét kihasználva szivárog fel a falakba. Ebből több dolog is következik:
- A melegebb hónapokban erősebben ázik a fal, mint télen, hiszen a melegben a fal felületéről több víz tud elpárologni és így nagyobb lesz az áramlás a fal szerkezetében. Ez alól csak a nyári kánikula kivétel, amikor a talajvíz szintje annyira lecsökken, hogy nem éri el az alapot.
- A felszivárgó víz, különböző sókat old ki a falból, és azt a párolgáskor ún. "sóvirágok" formájában a fal felületén kikristályosítja. Ezek a "sóvirágok", laza szerkezetű, könnyen porladó, málló képződmények, ujjunk érintésére szétmállanak.
- A falban felszivárgó talajvíz egybefüggő foltot hagy a falon a padlótól felfelé haladva, tehát kizárólag alul jelentkezik, vagy alulról felfelé növekszik a területe.
- A fal külső és belső oldalán egyaránt megfigyelhető, mivel a fal teljes keresztmetszetében érvényes a hajszálcsövesség elve, nem csak a belső oldalon.
- Télen a fal külső oldalán leesik a vakolat, mivel a falban megfagyó víz, jégkristállyá alakulva, megnövekedett térfogata által fizikailag teszi azt tönkre.
- Soha nem szivárog annyi víz, hogy pocsolyát találjunk a fal tövében, mivel csak az elpárolgó mennyiség pótlódik a hajszálcsöveken. (kivéve talajszint alatti építményeknél, ahol a padlószintnél magasabban található talajvíz nyomása miatt alakul ki a szivárgás, de ott már nem hajszálcsövességről beszélünk.)
- Vakolatjavítás és festés után hamarabb jelennek meg a nedvesség okozta foltok és sóvirágok a falon, mint a penész.
Az Ön lakása penészesedésére nem ezek a jellemzők? Akkor valószínű, hogy az egyéb okokból kialakuló magas páratartalom okozza a gondot.
Szeretne rajta változtatni?